Bezár a bazár

Elköltöztem, címet bagolypostán, facebookon lehet kérni.

Búék, vége a vizsgaidőszaknak, helló új félév!

Régen írtam. Nagyon rég. Kicsit megzuhantam, írni se volt kedvem és egyébként is. A karácsony a szentestétől eltekintve egész jóra sikerült. Másnap átjött D. főztünk, boroztunk, rengeteget beszélgettünk. Másnap lementünk pesti barátnéjával az egyik helyi szórakozóhelyre. Söröztünk, csocsóztunk ismételten beszélgettünk. Szóval nem épp hagyományosan teltek az ünnepek. Szilveszterkor pedig felutaztam pestre húgomhoz és a koliszobájában üdvözöltük az új évet. Beteg is volt, marha hideg is volt így inkább nem mozdultunk ki, de életemben először én mondtam, hogy meg akarok nézni egy ijesztős filmet, Fűrész összesre volt először meg az elhatározás, de végül az első rész után azt mondtam, hogy köszönöm, ennyi elég volt. 23:59-re ki is bontottuk a pezsgőt, koccintás, vizes pohárban az egy pohárnyi pezsgő elkortyolása, majd a Pleasantville alatt olyan gyönyörűen bealudtam, hogy 1-kor végett ért a nagy szilveszteri buli. Ja mert nem említettem? Elsőkörben úgy volt, hogy megyünk bulizni és életemben először nem tv nézésből fog állni a szilveszter. Hát ebből nem lett semmi... na majd jövőre.

Újévi elhatározás egy darab sem volt, nem is fogadtam meg semmit olyan január 11-ig. 10-én buktam első körben a szerves vizsgát. Olyan ideges voltam, hogy nem aludtam éjszaka, ezek után jó tételeket húztam de az egyik csak félig, a másik meg egyáltalán nem jutott eszembe így szépen megköszöntem a lehetőséget és hazajöttem. 22-én viszont már meglett. Jó kedélyű volt, plusz ismerős beszélt vele, hogy csókolom nem hülye vagyok csak már olyan szinten rettegek tőle és a vizsgától, hogy csoda ha a nevemre emlékszem így egy pici türelmet tanúsítson felém. Ráadásul kihúztam a legegyszerűbb tételeket, amiken nyáron kivágott, most meglett, 2-essel ugyan, de meglett! :) Szóval ide nekem azt a nyelvvizsgát és jöhet a záróvizsga és diploma. Mondjuk előtte egy szakdogát is össze kellene dobnom. Ehh.. szép menet lesz. De elhatározás megvan szóval előre! Már végre látszik a fény az alagút végén. 

Most kapok észbe, most először semmilyen óév visszatekintés, értékelést nem írtam. Hát, talán jobb is lenne ha nem tenném. 2012 nem volt épp a legfényesebb évem. Még egy félévcsúszás összeszedése költségtérítéssel. G.-vel szakítottam, totális befordulás. Pozitív élménye talán csak a nyári munka plusz ideiglenes összeköltözés meg a nyári tábor volt. Meg a guild tali. Elég rémes ha csak ennyire emlékszem az évből. Na de a halál értelmetlen fogadkozás következik. Mindenki felkészült? Idén máshogy lesz! :D Á, úgyse, de azért jó ezt mondani, hogy na majd idén. Mondjuk najó, félig meddig már elkezdtem. Az évek óta zavaró testsúlyomban változás állt be, 20 kiló mínusz! Már bezsebeltem egy halom dejólnézelki, decsinosvagy, azta! bókot, hízik is tőle a májam és már nincs olyan messze a cél. Mát csak egy tízes és jók lesznek rám a régi ruháim. Mondjuk már egy részük most jó, vizsgázni pl a 40-es szoknyámba mentem. (legnehezebb időszakomban 46ost hordtam) Szóval happy és bódottság van ilyen szinten. Legalább ezt sikerült/sikerül elérnem :D Dicsekedés is megvolt, a sírás is, azt hiszem kész is ez a bejegyzés.

Boldog karácsonyt!

Tök egyedül lenni szentestén szar, az ünnepi kaját egy személyre elkészíteni szar. Az ajándékozást letudni azzal, hogy előszeded a szekrényből az itthon hagyott ajándékaidat szar. Borozgatni és karácsonyi szerelmes sztorikat nézni egyedül szar. Senkihez se szólni és hogy senki se keres... szar.

Háttérsztori: anyámék angliában, én itthon...

De mindenki másnak boldog karácsonyt, még ha nekem kurvára nem az.

Egy korszak vége

G.-vel szakítottam. Majd leszek.

Martini rossz!

Tegnap anyuék miután öcsémmel hazajöttek az edzéséről hoztak burger kinges kaját, mert most van ez a kuponakció és ilyenkor ilyenekre rávehető anya, na szóval hoztak és anyunak támadt egy ötlete, hogy esetleg bontsuk meg a martinit, egy pohár estére még jól esik. Elnyammogtam az este folyamán egy poharat most meg olyan fejfájásom van, hogy arra nincs szó. Áááá, lőjön le valaki! Még ha tényleg ivás lett volna azt mondom oké, de csak egy pohár... ehh...

Sok, nem tudom, segítség!

A helyzet változatlan.... folyamatos kimerültség, tanácstalanság, nemtudommivan életérzés. A pénztáras melót skipeltem, múlt hét csütörtökön minden szarság összejött. Elütöttem egy bankkártyát 40 perces jegyzőkönyv írás, egyetlen "mákom" az volt, hogy szegény vásárló egy türelmes tanárnő volt. A jegyzőkönyvezés közben rám uszítottak egy próbavásárlót, aki ugyan gyanús volt, de természetesen elnéztem a dolgokat, mert idegességemben kapkodtam. Ezek után 10 forint mínuszom is volt, szóval visszamondtam az eheti beosztást és átkértem magam árufeltöltőnek, mert az egy igen nyugodt munka és csak 5 forinttal kevesebb a fizetés, ami vicc. Mondjuk most sajog mindenem és fáj de majd hozzászokok, amint nem leszek ilyen satnya... 

13 óra alvás után

Nem tudom

Telnek a napok és én csak sodródom. Ha hívnak dolgozni megyek, ha nem hívnak beülök a gép elé és néha egész éjszaka ébren vagyok és játszok. Megjelent a wow új kiegészítője és most megy a nagy játszi, mert új társasággal ismerkedem már április óta, de most már nagyrészüket személyesen is ismerem, mert volt guild tali és húgomat is vittem és jól szórakoztunk és tökre örülök, hogy élőben is jófej banda és az időt is el lehet tölteni a gép előtt velük beszélgetve mikor épp hulla fáradtan hazaesem és nem rögtön aludni megyek és olyan semmilyen állapot van amúgy. Feladat ezernyi, idő kevésnek tűnik, máskor meg soknak és csak telnek a napok és telnek. Most is az előbb még csak 4:55 volt most meg már 5:52-t mutat az óra és fogalmam sincs mit csináltam az elmúlt 1 órában de álmos nem vagyok, mármint olyan álmos, hogy akkor most de jól esne szemet becsukni és aludni. 

A laborba most fordítok szakirodalmazás címén, mert az egyszer dolgozom, egyszer nem miatt nehezen tudok még bejárni, de már csak 1 hónap szerintem max és annyi volt, nem hívnak több diákot, már most is furán hívnak. Meglátjuk. A pénz jól jönne, a fáradtság és stressz kevésbé kell, de hát sajna ezek együtt járnak csomagként. Zümmög a gép és én azon filózok mit felejtettem el megcsinálni a héten. Illetve, hogy miért nem vettem már megint észre, hogy G. visszahívó sms-t küldött. Hajnal 2-kor néztem a telefonra mikor pittyegett, hogy erőteljesen merül és akkor láttam. Már megint túl későn. Napközben felhívom majd és ismételten elnézést kérek. Már nem szerintem nem is fekszem le aludni. 8:30-ra az egyetemre kellene mennem. Le kell adnom a nyári szakmai gyakról a papírt meg a beszámolót. Még nem készültem el vele eddig és a héten nem jutottam be fogadóóra idején. Most reggeltől lesz. Remélem bent lesz és nem harapja le a fejemet a gyűjtősnéni. Csak tudnám miért nem tud semmi simán menni az egyetemmel kapcsolatban. Nem is értem miért mentem erre a szakra. Itt vagyok 22 évesen és nem vagyok biztos benne, hogy jó irányba indultam el. Ehh, időben... mint mindig. Én még a megkérdőjelezéssel is elkések. Ez az én mázlim. Na megyek szerzek kávét különben 8:30kor maximum az ágyat fejelem meg. 6:01.. miért írtam le ennyi baromságot? Jó kérdés.

Két nappal később

A helyzet változatlan. Valaki lőjön le, kérem. Ááááááá!

Fáj, sok, ááá

Ez az a pillanat mikor azt szeretném, hogy megálljon az idő és csak alvás, pihenés és nyugi legyen. Fáj a lábam, a hátam, a mindenem és holnap is meló és lenne dolgom és szervezkedés és G. beteg és ááá hangulat. Pedig még csak szeptember közepe van. Szépen nézünk ki....

Elmúlt hetek

Ez kérem szépen a nagy érdeműt egy nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon hosszú bejegyzés lesz. Hogy miért? Mert hetek óta húzom halasztom, hogy megírjam pedig mindig elterveztem, hogy hozzákezdek végre de mindig abba maradt, sőt, már ott, hogy akkor belép és új bejegyzés gombra kattint. Egy betűt se sikerült leírnom. Első körben a tábor utáni hangulat miatt, utána pedig sodródás, idegeskedés, tervezés, stb. De most írok, bizony ám. Na akkor menjünk szépen sorban.

1. Varázslatos tábor

Az idei újdonság volt a javából, először mentem hivatalos táborszervezőként. Készülés, idegeskedés, reménykedés. Volt itt minden, ami csak belefért abba a témakörbe, hogy úúúúúúúúúristen, szervező vagyok. Kapkodás, mérgezett egér, hullafáradtság. Rengeteg mindent nem úgy sikerült megcsinálnom, ahogy terveztem viszont a jövőre nézve már kidolgozott tervek vannak, hogy akkor mit rontottam el. Tanultam belőle stb. 

Viszont még mindig nem tudtam túllépni az utolsó este íratott 3 jó 3 rossz egyik megjegyzésén. Sok mindent vágtak már a fejemhez de azt nem hogy rosszindulatúan beszélek az emberekkel. Aláírom, hogy van egy stílusom ami miatt elsőre flegmának, hidegnek vagy ezekhez hasonlónak tűnhetek azok számára, akik nem ismernek. (javuló tendenciát mutatok, pár év és levetkőzöm ezt a stílust! :D) De rosszindulatúnak még nem tituláltak, főleg, hogy nem gondolom, hogy az volnék. Sok negatív tulajdonságom van, de konkrétan ez nem tartozik közéjük. Ehh, tényleg nem tudok túllépni rajta. Szóval ha bárkit megbántottam az kérem keressen és legalább hadd tudjam meg mikor érte a sérelem, hogy javíthassak rajta, hogy mást ne sikerüljön így megbántatnom, mert esküszöm, hogy nem direkt volt, bármit is mondtam vagy ahogy mondtam.

Az utolsó napról viszont inkább nem írnék. Sokan ismerik a véleményem, akik nem, azok pedig nem szeretnék ismerni vagy épp tojnak a fejemre így nem kiabálom világgá. A fórumon igazából úgyis leírtam. Ott megtekinthető. :D

Egyébként minden táborozónak köszönöm, nem emelek ki senkit külön, nem azért, mert köcsög vagyok (mint hiszik sokan), hanem mert nem szeretnék kihagyni senkit és azt se mondani, hogy na téged nem annyira kedvellek, mint a többit. Na szóval így egybe jó volt veletek eltölteni azt a 10 napot! :)

2. Egyetem

Fizetősre kerültem. Ebből itthon nem kevés veszekedés lett illetve tervezés és hasonlók. De mindegyik végén egy jött ki. Eltaktikáztam a vizsgafelvételt illetve egy lusta dög vagyok. Nem mintha taktika lett volna benne, inkább tömény halálfélelem a tanártól, de ezt valamiért anyám nem érti meg. Ilyen ez... A lustaságot pedig nem tagadom, az vagyok, de nem ennél a tárgynál. Jópár vizsgámat nem vettem komolyan, de ettől konkrétan olyan szinten tartottam, hogy hetekig tanultam rá és az utolsó pár napban már nem is aludtam csak pár órát annyira rettegtem tőle. Egy a lényeg, most kemény 1 darab tárgyam lesz illetve megyek vagy holnap vagy hétfőn tanszékvezetőhöz, hogy csókolom fogadja el a termelési gyakomat, hisz megcsináltam a nyári gyakot, ledolgoztam ingyen a 6 hetet, ne szórakozzon, hogy kérvényezzem külön majd télen és fizessem vissza a 30 szakmai ösztöndíjat, mert nem fog menni...

A laborban dolgozás pedig beindulni látszik csak most a munka hátráltat úgymond, mert 5 napból 3-4et dolgozom, max reggel tudnék bemenni, mert majdnem délben kezdek, de délelőtt senki sincs bent, így elég nehéz bármit megbeszélni velük... na mindegy. Valószínűleg még max 1-2 hétig tudok ennyit dolgozni aztán minden visszaáll a régi kerékvágásba és max 1-2 napra fognak hívni, ha egyáltalán hívnak majd. De eddig úgy tűnik a laborban nem felejtettek el. Sőt következő félévben a gyakos órán az egyik alkalom teljesen az enyém lesz, vezetésügyileg. Tehát elmélet, gyakorlat és tőlem tanulnak majd a kisdiákok. Ez azért különösen mókás, mert én vagyok a nagy bukott és én oktatom a kisebbeket. Ennyit az egyetemi oktatásról...

3. Munka

Mint feljebb írtam épp nagyban dolgozom. Ossan (nem írom le rendesen :D) áruház éppen átalakul, mármint azzá alakul egy régi és ott megy az árufeltöltés meg pénztáras leszek 20ától, mert hogy akkor nyit az új nevén és hétfőn már volt betanítás és bedobtak minket élesben a pénztárgép mögé. Ááá, kicsit sem voltam full ideges. De amúgy nem para annyira az a része, hogy tanulható, végezhető. Csak agyban totál lefárad az ember, mert ezerfelé kell figyelni és még tempósan is kell dolgozni. Majd a gyakorlat beleráz, jó kis muri lesz. Főleg ha pénztár hiány lesz az a fizuból jön le, amit ugyebár senki sem szeretne. Így se egy álomfizetés adnak. Hivatalosan 535 ft / óra de kézhez jó ha a 450-et kapjuk. És ebből lejön az alkalmassági ára plusz tüdőszűrőre is mennem kellett, szóval a tegnapi fizetés egy az egyben ugrott. De legalább meglesznek a papírok, hogy még nem vagyok elpatkolási fázisban. Tegnap pl beraktak a textilosztályra árut átrendezni. Szóval ha valaki arra jár a női sziluett, nagy méret és kiegészítő sor az egyik ott dolgozó és az én kezem munkája. :D A legdurvább, hogy 6 órát dolgoztam rajta... :D Beteges. Meglátjuk holnap mit adnak. Mert hogy holnap is megyek ám, bár cipőbe alig bírom rakni a lábam annyira fáj, de megoldjuk, nem para.

Plusz pénzkereseti lehetőségként elkezdtem Avonozni. Avon tanácsadónő lettem. Vicces dolog, már kerestem vele olyan 2500 forintot. :D A végén még lehet szép kis zsebpénzt is hoz majd, meglátjuk, meglátjuk.

4. G.

Mivel rendszeresen ide néz, ezért nem írok róla, csakazértsem. :P De a pillangók szállnak és szeretlek drága.

G. szülinapi tortája pótlás :D

Na ez olyan március óta csúszik... :D Íme a remekmű:

Linzer tészta alap, meggylekvár, kókuszos tejszínes réteg, csokimáz, cukorszívek

Recept - Cseresznyés-kókuszos linzertorta

Ez pedig az ünnepi menü volt :D Házi gyros citromos sörrel.

Pató Pál effektus

23:30, most kezdtem összerakni 10 napra a cuccom. Ááá, nem vagyok megcsúszva, még véletlenül sem... :D